📺 Nézze meg videónkat Lorraine-i Mária Antoinettről:
A francia forradalom idején Mária Antoinettet „az osztráknak” becézték ellenségei, egy megvetéssel és idegengyűlölettel terhelt gúnynévvel. Ez a megnevezés azonban csak részben tükrözi örökségét. Apja, Lorraine-i Ferenc révén, aki a Szent Római Birodalom császára, Ferenc I. lett, Mária Antoinette éppúgy lorraine-i volt, mint osztrák. Akkor miért emlékezik rá a történelem inkább „az osztrákként”, mint „a lorraine-iként”?
Lorraine-i Ferenc: Egy herceg, aki császárrá vált
Lorraine-i Ferenc István (1708–1765) Lorraine és Bar hercege, Lipót fia volt. 1736-ban, egy bonyolult diplomáciai megállapodás részeként le kellett mondania Lorraine és Bar hercegségeiről Stanislas Leszczynski javára, aki XV. Lajos apósa volt, cserébe a Toszkán Nagyhercegségért. Ugyanebben az évben vette feleségül Mária Teréziát, a Habsburg-dominiumok örökösét.
1745-ben Ferencet Ferenc I. néven választották meg a Szent Római Birodalom császárává, így Mária Terézia császárné lett. Házasságukból tizenhat gyermek született, köztük 1755-ben Mária Antoinette.
Mária Antoinette: Két örökség között
Mária Antoinette Josepha Johanna Habsburg-Lorraine név szerint is hordozta apai ága kettős eredetét. Míg édesanyja, Mária Terézia Ausztria főhercegnője volt, apja a Lorraine-i hercegek vérét hozta, akik évszázadokon át uralták ezeket a területeket.
Lorraine, bár 1766-ban Stanislas halála után Franciaországhoz került, különleges helyet foglalt el az európai képzeletben. A Lorraine-i hercegek kulcsszerepet játszottak a Szent Római Birodalom történetében, és Franciaországgal való kapcsolataik ősi és összetettek voltak.
Miért „az osztrák” és nem „a lorraine-i”?
Több tényező magyarázza, hogy Mária Antoinettet miért „az osztráknak” becézték, nem pedig „a lorraine-inek”:
1. Politikai kontextus: Mária Antoinette a francia-osztrák szövetség megtestesítője volt, amelyet 1770-ben kötött házassága a későbbi XVI. Lajossal pecsételt meg. A franciák szemében ő elsősorban az osztrák hatalmat és édesanyja, Mária Terézia érdekeit képviselte.
2. Forradalmi propaganda: A forradalmárok a királynő hitelének aláásására hangsúlyozták idegen származását. „Az osztrák” idegenebbnek, fenyegetőbbnek hangzott, mint „a lorraine-i”, különösen, mivel Lorraine most már francia volt.
3. Anyai identitás: Az európai udvarokban az identitás gyakran az anyai ágon öröklődött, különösen a nők esetében. Mária Antoinette elsősorban Mária Terézia osztrák császárné lánya volt.
4. Lorraine feledésbe merült: 1766-ban Lorraine francia területté vált. Ferenc I. lorraine-i öröksége kevésbé élt az emlékezetekben, mint Mária Terézia osztrák hatalma.
Egy kevéssé ismert lorraine-i örökség
Mégis, Mária Antoinette jogosan nevezhető „a lorraine-inek” is. Apja Lunéville-ben nőtt fel, franciául beszélt, és mély kötődést érzett ősi földjei iránt. A Lorraine-ház Európa egyik legrégebbi és legtekintélyesebb családja volt, amely a 10. századra nyúlik vissza.
Mária Antoinette lorraine-i öröksége nagyrészt ismeretlen a nagyközönség előtt, elnyomva osztrák identitása és tragikus sorsa, mint Franciaország utolsó királynője által. E kettős eredet megértése segít jobban átlátni személyiségének összetettségét és korának dinasztikus tétjeit.
A történelem „az osztrákot” jegyezte meg, de Mária Antoinette vér szerint és örökségében is Lorraine hercegnője volt.
📖 Fedezze fel a „Histoire de Marie-Antoinette, Reine de France” című művet Just-Jean-Étienne Roy-tól