Marie-Antoinette és a Gyémántnyaklánc-ügy: A botrány, amely megingatta a monarchiát

1785: Egy botrány, amely megrázta Versailles-t

1785-ben a francia udvart megrázta az Ancien Régime egyik legérdekesebb botránya: a Gyémántnyaklánc-ügy. Ez a merész csalás, amelyben Rohan bíboros és a kalandornő Jeanne de la Motte vettek részt, helyrehozhatatlanul rontotta Marie-Antoinette hírnevét, és hozzájárult a monarchia bukásához.

Egy nyaklánc egy királynőnek

A szóban forgó nyaklánc rendkívüli ékszer volt, amelyet a Boehmer és Bassenge udvari ékszerészek készítettek. 647 gyémántot tartalmazott, összesen 2800 karát súlyban, és eredetileg Madame du Barry, XV. Lajos szeretője számára készült. A király 1774-es halála után az ékszerészek egy eladhatatlan mesterművel maradtak, amely 1,6 millió livre-t ért – ez az összeg akkoriban csillagászati volt.

A csalás szereplői

Rohan bíboros: Franciaország egyik legbefolyásosabb családjának tagja, a bíboros arról álmodott, hogy visszanyeri Marie-Antoinette kegyét, aki megvetette őt bécsi nagyköveti időszaka óta.

Jeanne de la Motte: Egy kalandornő, aki azt állította, hogy a Valois családból származik, hozzáfért az udvarhoz, és ismerte a bíboros gyenge pontjait.

Cagliostro gróf: Egy híres szélhámos és alkimista, a bíboros barátja, aki szerepet játszott az összeesküvésben.

A csalás menete

Jeanne de la Motte meggyőzte Rohan bíborost arról, hogy Marie-Antoinette titokban meg akarja vásárolni a nyakláncot, de a magas ár miatt nem teheti meg nyíltan. A bíboros, elvakítva a királynő kegyének visszaszerzése iránti vágyától, beleegyezett, hogy közvetítőként lépjen fel.

Jeanne még egy éjszakai találkozót is szervezett Versailles kertjében a bíboros és egy nő között, aki a királynőnek adta ki magát (valójában egy Nicole Leguay d'Oliva nevű prostituált volt). Ez a találkozó teljesen meggyőzte a bíborost az összeesküvés valódiságáról.

A csalás felfedezése

1785 augusztusában, amikor az első részletfizetés esedékes volt a nyakláncért, az ékszerészek rájöttek, hogy átverték őket. A nyakláncot szétszerelték, és a gyémántokat egész Európában eladták. A botrány kitört, amikor Rohan bíborost 1785. augusztus 15-én, Mária mennybemenetele napján letartóztatták a versailles-i Tükörteremben, ceremoniális ruhájában.

A tárgyalás és következményei

A párizsi parlament előtti tárgyalás szenzációvá vált. Marie-Antoinette, bár teljesen ártatlan volt, a közvélemény elítélte. A nép úgy hitte, hogy a királynő részt vett a csalásban, ami tovább erősítette róla a pazarló és erkölcstelen uralkodó képét.

Rohan bíborost felmentették a parlament által, ami megalázó volt a királyi család számára. Jeanne de la Motte-t korbácsolásra, megjelölésre és életfogytiglani börtönre ítélték, de sikerült Londonba menekülnie, ahol megjelentette emlékiratait, amelyekben Marie-Antoinette-et vádolta.

Lotharingia szerepe

Ironikus módon Marie-Antoinette lotharingiai származása szerepet játszott az ügyben. Rohan bíboros megsértette Marie-Antoinette-et bécsi nagyköveti ideje alatt, amikor negatívan számolt be anyjáról, Mária Teréziáról. Ugyanakkor alábecsülte a királynő lotharingiai kapcsolatait – apja, Lotharingiai Ferenc éles politikai érzéket adott neki, amely segített átlátni a csalást, bár a hírnevét nem tudta megmenteni.

Az út a forradalomhoz

A Gyémántnyaklánc-ügy fordulópontot jelentett Marie-Antoinette közvéleménybeli megítélésében. Bár teljesen ártatlan volt, a korrupció és pazarlás szimbólumaként tekintettek rá az udvarban. Ez a botrány hozzájárult a monarchia iránti tisztelet eróziójához, és felgyorsította a francia forradalom eljövetelét.

Négy évvel később, 1789-ben kitört a forradalom. A „l’Autrichienne” (az osztrák) kiáltás végigkísérte Marie-Antoinette-et egészen a guillotine-ig 1793-ban.

📖 Szeretne többet megtudni Marie-Antoinette-ről?

Fedezze fel Marie Antoinette – Franciaország királynője, J.-J.-E. Roy teljes életrajzát, amely részletes információkat tartalmaz a Gyémántnyaklánc-ügyről és tragikus sorsáról.

Elérhető digitális formátumban (azonnali letöltés) és papíron (print-on-demand, ingyenes szállítással).