📺 Nézze meg videónkat Lotharingiai Mária Antónia-ról:
A francia forradalom idején Mária Antóniát ellenfelei „az osztráknak” nevezték, egy megvetéssel és idegengyűlölettel teli gúnynévvel. Ez a megnevezés azonban csak részben tükrözi örökségét. Apja, Lotharingiai Ferenc révén, aki a Szent Római Birodalom császára, I. Ferenc lett, Mária Antónia egyszerre volt lotharingiai és osztrák is. Miért emlékszik hát a történelem inkább „az osztrákra”, mint „a lotharingiára”?
Lotharingiai Ferenc: Egy herceg, aki császárrá vált
Lotharingiai Ferenc István (1708–1765) Lotharingia és Bar hercege, Lipót fia volt. 1736-ban, egy bonyolult diplomáciai megállapodás részeként, le kellett mondania Lotharingia és Bar hercegségeiről Stanislas Leszczynski javára, aki XV. Lajos apósaként szolgált, cserébe a toszkán nagyhercegségért. Ugyanebben az évben vette feleségül Mária Teréziát, az osztrák Habsburg-területek örökösét.
1745-ben Ferencet választották a Szent Római Birodalom császárává I. Ferenc néven, így Mária Terézia császárné lett. Egyesülésük tizenhat gyermeket hozott a világra, köztük 1755-ben született Mária Antóniát.
Mária Antónia: Két örökség között
Mária Antónia Josepha Johanna Habsburg-Lotharingiai névvel maga is hordozta apai származásának kettős eredetét. Míg édesanyja, Mária Terézia, Ausztria főhercegnője volt, apja a lotharingiai hercegek vérét hozta magával, akik évszázadokon át uralták ezeket a területeket.
Lotharingia, bár 1766-ban Stanislas halála után Franciaországhoz került, különleges helyet foglalt el az európai képzeletben. A lotharingiai hercegek kulcsszerepet játszottak a Szent Római Birodalom történetében, és Franciaországgal való kapcsolataik régiek és összetettek voltak.
Miért „az osztrák” és nem „a lotharingi”?
Több tényező magyarázza, hogy miért nevezték Mária Antóniát „az osztráknak” ahelyett, hogy „a lotharinginak” hívták volna:
1. Politikai kontextus: Mária Antónia megtestesítette a francia-osztrák szövetséget, amelyet 1770-ben kötött házassága a leendő XVI. Lajossal pecsételt meg. A franciák szemében ő elsősorban az osztrák hatalmat és édesanyja, Mária Terézia érdekeit képviselte.
2. Forradalmi propaganda: A forradalmárok megpróbálták lejáratni a királynét azzal, hogy hangsúlyozták külföldi származását. Az „osztrák” idegenebbnek, fenyegetőbbnek hangzott, mint a „lotharingi”, különösen azért, mert Lotharingia már francia terület volt.
3. Anyai identitás: Az európai udvarokban az identitást gyakran az anyai ágon adták tovább, különösen a nők esetében. Mária Antónia elsősorban Mária Terézia osztrák császárné lánya volt.
4. Lotharingia elfelejtése: 1766-ban Lotharingia francia lett. I. Ferenc lotharingiai öröksége kevésbé volt jelen az emlékezetben, mint Mária Terézia osztrák hatalma.
Egy kevéssé ismert lotharingiai örökség
Mégis Mária Antóniát jogosan nevezhették volna „a lotharinginak” is. Apja Lunéville-ben nőtt fel, franciául beszélt, és mély kötődést őrzött ősi hazáihoz. A Lotharingiai Ház Európa egyik legrégebbi és legtekintélyesebb családja volt, amely a 10. századra nyúlik vissza.
Mária Antónia lotharingiai öröksége nagyrészt ismeretlen a nagyközönség előtt, elhomályosítva osztrák identitása és tragikus sorsa, mint Franciaország utolsó királynője által. E kettős eredet megértése lehetővé teszi számunkra, hogy jobban átlássuk személyiségének összetettségét és korának dinasztikus érdekeit.
A történelem „az osztrákra” emlékszik, de Mária Antónia vér és örökség révén Lotharingia hercegnője is volt.